Tattooed - tetoválás tattoo piercing életmód magazin és közösség - Magyar Tetoválók

Magyar Tetoválók - Debreczeni Gábor

A tetoválás egy életre szól, ami a viselő és az alkotó közös munkájának gyümölcse. Ezért is fontos gondosan kiválasztani a tetováló művészt, de ezt nem csak első tetoválás előtt ajánlom, hanem annak is, aki már büszkén visel pár mintát. Sokan ragaszkodnak ahhoz, aki már egyszer (többször) valami szépet rajzolt a bőrükre, de szerintem érdekes és egyedi végeredmény jöhet létre a különböző munkák vegyítésével. Ezért szeretném bemutatni mindenkinek Debit, aki több stílusban is szívesen alkot, s mindemellett igazán egyedi elképzelései vannak a tetoválásról. De erről meséljen inkább ő!

Hogyan indult a pályád?
Szolnokon születtem, majd 22-23 évesen lementem a Balatonra tetoválni egy olyan helyre, ahol kb. 15 melót kellett egész nyáron megcsinálni. Annak a srácnak volt egy szalonja Pesten is, ezért mondtam neki, hogy én inkább felmennék oda, hátha jobb lesz. Utána átmentem a Deep Feelingbe, ami már nincs, és akkor is nagyon leáldozóban volt már. Majd elmentem Győrbe, mert a szüleim oda költöztek, és egy darabig ott dolgoztam egy kozmetikán belül. Ez sem volt az igazi, így elmentem Ausztriába egy barátom helyére, aki kiment Milánóba dolgozni. A tulaj egy piercer srác volt, egy igazi idióta. Ott ismerkedtem meg egy másik sráccal, akinek Zürichben volt egy szalonja. Kimentem hozzá, ami jó volt ugyan, de ott sem kellett halálra dolgoznom magam. Ezt követően Írországban voltam két hónapot, majd hazajöttem és a Pinkerben dolgoztam Kelemen Lacinál. Később átmentem a Roninba, majd kikötöttem itt, a Tattoo De Sade-ben.

Mióta érdekelnek a tetoválások?
Még kiskoromban, az NDK-ban láttam először tetovált embereket, szerintem punkok voltak (nevet). Nem gondolkodtam azon hogy ez jó vagy rossz dolog, csak simán akartam, hogy legyen nekem is. Gyerek korom óta rajzolgattam, amik nem saját ötletek voltak, de nem is gyerekrajzok, inkább képregényekből másolgattam. Aztán általános iskolában nem szerettem rajzolni, mert a rajzórák olyanok voltak, hogy még attól is elment a kedvem, hogy otthon rajzoljak. 18-19 éves koromban kezdtem el újra rajzolgatni, de nem tanultam sehol.

Ezek szerint nem szeretted, ha megmondták, mit kell rajzolnod…
Hát igen, habár a tetoválás pont ilyen. De már találtam más megoldást, hogy kiéljem magam. Sokkal jobb, amikor az ember szabadjára engedheti a fantáziáját.

...és ha valami olyat kérnek, ami nem tetszik?
Akkor is nagyon szépre kell megcsinálni. A probléma akkor van hogyha a kliens ragaszkodik valami olyan dologhoz ami nem fog jól mutatni. De ha ő boldog vele, akkor minden rendben.
Olyanra is volt példa, hogy elküldtem máshova embert, mert tudtam hogy van, aki jobban tud és szeret olyan munkát csinálni.

Mi az, amit te nagyon szeretsz?
Például a japán, old school, new school, horror, képregény stílusú tetoválásokat. De igazából sokmindent szeretek, az a kevesebb, amit nem.

Mi motivál munkád során és miből nyersz ihletet?
Más tetoválók munkái eléggé motiválóak tudnak lenni az embere (főleg ha jobbak nála). Ihletet meríteni bárhonan lehet csak nyitott szemmel kell járni.

Vannak kedvenc tetoválóid?
Vannak, de most nem sorolnám fel őket (jó sokan vannak). Inkább kedvenc tetoválasaim vannak különbözö emberektől.

Mi a kedvenc alkotásod tetoválóként és tetováltként?
Ami rajtam van? Ezt a csajt nagyon szeretem például (a kézfejére mutat), de van még egy amerikai autó a derekamon, meg egy new school tőr, amiket nagyon szeretek. A saját munkáival sosem elégedett az ember, mert utána már látsz hibát benne vagy másképp csinálnád.

Van olyan terület, amin még nem próbáltad ki magad, de szeretnéd?
Vannak ötleteim, amiket még nem kért senki. Ötvözni lehetne két egymásnak teljesen ellentmondó dolgot. Mondjuk egy polipot realisztikusan és egy robotszerű biomechanikát vastag kontúrokkal és inkább ilyen képregényes stílusban, és ezt a két teljes felületet megcsinálni olyan színekkel és kontrasztokkal, hogy mindenben elüssenek egymástól.

Hogyan éled meg a tetoválás népszerűsödését?
Nem igazán foglalkoztat ez a kérdés. Az hogy hány emberen és mennyi tetoválás van nem az én dolgom. Nekünk tetováloknak jó hogyha minnél több ember szeretne tetováltatni, hiszen ebböl élünk. Persze nem lenne rossz, ha több tetovált ember lenne, mert másképp gondolkoznának, gondolom én.

Vannak hosszútávú terveid a munkáddal kapcsolatban?
Nem igazán tervezek előre, de a tetoválószalonról vannak elképzeléseim, hogy hogyan kellene kinéznie és működnie, de ezt most nem igazán árulnám el. Majd ha úgy alakul, és jó lesz, akkor beszélek róla.

Szavadon foglak, köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok!

~ Suzy (BM13) ~

Hozzászólás (4 pos)