Az MIT TECHNOLOGY REVIEW nemrégiben megjelent cikke olyan szupervékony szilikon tranzisztort mutat be, melyet be lehet ágyazni egy oldékony selyem alapú filmrétegbe és minderre képes.

Az általuk kidolgozott selyem szilikon LED-ek fényérzékeny tetoválásként működnek, melyek képesek a vércukorszint változásait kimutatni, ill. olyan változó tulajdonságú elektródaként működni, amelyek az idegrendszerrel kölcsönhatásba tudnak kerülni.

Litt professzor laboratóriuma együttműködést valósít meg a neurológia, idegsebészet, idegélettan és mérnöki tudományok között.

A laboratórium kutatásainak középpontjában az epilepszia áll, de emellett beültethető idegrendszeri eszközökkel, funkcionális idegsebészettel, idegrendszeri hálózatokkal, mozgászavarokkal, intraoperatív monitorizálással, elmebetegségekkel és más agyat érintő rendellenességekkel is foglalkoznak.

Amikor 1981-ben a Rolling Stones megjelentette a "tetováld magad " című számukat, valószínűleg fogalmuk sem volt róla, hogy néhány év múlva a tetoválások jóval többet jelenthetnek mint a motorosok, tengerészek, bűnözők, vagy rockzenészek megkülönböztető jele.

Nemsokára a tetoválások a középkorú háziasszonyok és cégvezetők között is elterjedhetnek.

Napjainkban nem kisebb cégek, mint a holland Phlips, az elektronikus tetoválások felhasználását kutatja, mint a személyek azonosítására alkalmas lehetőséget.

A kutatók eddigi kísérleteiket egy cikkben foglalták össze, melynek címe :"Silicon electronics on silk as a path to bioresorbable, implantable devises" - Selyemre alkalmazott szilikon elektronika, mint a biológiailag felszívódó, beültethető eszközök felhasználásának útja.

A cikk az Alkalmazott fizikai lapokban jelent meg.

A szilikon felveszi azoknak a nanomembránoknak a formáját, melyeket vízoldékony és biokompatibilis selyem alapra építenek rá.

Amíg a hagyományos elektronikai eszközöket rendszerint egy dobozba kell zárni, hogy megvédjük a test által létrehozott hatásoktól, ezek az elektródák nem igényelnek ilyen védelmet.

A selyem lehetővé teszi az elektróda számára , hogy felvegye a biológiai szövet körvonalát.

Amikor sós oldattal érintkezik, az eszköz hozzátapad a szövet felszínéhez. A szilikon eszközök kb. egy mm hosszúak, és 250 nanométer vastagságúak. Egy bélyegszerű felszínen készítik el őket, majd áthelyezik egy finom selyem réteg felszínére.

A selyem minden elektródát egy bizonyos helyre rögzít, még azután is, miután beültetik a testbe.

A nyugati világban használt tetoválás Polinéziából ered - az első Tahiti tetoválás említése James Cook kapitány 1769-es expedicioja során történt egy brit hajós által.

A polinéziai szokás hamarosan népszerűvé vált az európai tengerészek között, majd még szélesebb körben elterjedt.

Cook kegyetlen első tisztje William Bligh egy újabb expedíciót vezetett Tahitire 1789-ben. A hajóján szolgáló 25 tengerészből 21-nek tetoválása készült Tahitin. Valószínűleg Cook és Bligh helytelenítette az egzotikus test díszítést abban az időben.

Valószínűleg sem ők, sem a haditengerészet, amely később meghonosította a szokást nem álmodta azt meg, hogy valaha az agyhoz kapcsolódó LED-en tetoválások jelennek meg.