A koi hal vagy ponty állandó motívuma a japán tetoválásoknak és fontos szerepet játszik a kínai és japán mítoszokban, legendákban, mesékben és történetekben. Számos történetben a koi az erőfeszítése és kitartása által átalakul, képessé válik, hogy vízeséseket megmásszon, vagy éppen sárkánnyá váljon.
A koi mint jelkép a kitartást szimbolizálja, valamint a jellem szilárdságát. Ezenkívül a ponty jelképezi a bölcsességet, tudást, a hosszú életet és hűséget. A koi általában sárga, arany és narancssárga színek árnyalataiban jelenik meg. Ezek az élő ékszerek nemzedékeken át élhetnek és a gazdáik kezéből esznek. A koi életkorát a testén levő gyűrűkről állapítják meg.
A koi átlagos élettartama 15-30 év, de japánban leírtak egy olyan halat, amely 1977-ben 226 éves korában pusztult el. A koi hosszú élettartama a kitartást jelképezi, formájának és mozgásának szépsége megihlette a művészeket és elbűvöli azokat akik úszás közben szemlélik ahogy a zene hangjaira változtatja az irányát.
A tetováló ábrázolásokban elsősorban a folyó vízzel kombinálva a koi a bátorságot, önmegvalósítást, és az élet akadályain való felülkerekedést jelképezi. A koi (a ponty japán megfelelője) több mint 2000 éve jelenik meg díszkutakban a csendes vízben csillogva. Általában így jelennek meg amint az élénkebb színezett halak nyilvános medencében úsznak. A különlegesen szép példányok értéke félmillió dollárt is elérhet bizonyos egyéni gyűjtők számára.
Japánban és kínában a koi hosszú ideje a férfiasság és erő szimbóluma.
Több legenda is elmondja, ahogy a hal átkelt a sárga folyó sárkány kapujának vízesésén. Ennek során a ponty átváltozott sárkánnyá, ezáltal azt jelképezve, hogy esélytelenül is sikeres harcot tud folytatni.
Ha elfogják, a koi mozdulatlanul várja a kést akárcsak a szamurájharcos a kardot. A buddhizmusban a koi a félelemnélküliséget és bátorságot jelképezi amint átkel az óceánon, ezáltal az emberi szenvedésre emlékeztetve, amelyen mindenki átmegy saját élete során.
Századok alatt ehhez a halhoz nagyon sok legenda és mítosz kötődött. A koi elterjedése ázsiában Dzsingisz kánnak tulajdonítható aki a 12-ik században a csapatainak élelmezése céljából honosította meg ezeket a halakat a tavakban.
A koi szépsége és kecsessége ugyanakkor a család jelképévé is tette a koit, elsősorban japánban, ahol gyermeknapkor koit ábrázoló csőszerű zászlókat tűznek ki.
Fekete koi az apának, lángvörös koi az anyának, kék és fehér a fiúnak, rózsaszín és piros a lánynak. A fiúgyermekek napján japánban a család minden fiúgyereke egy koi zászlót kap arra inspirálva a fiatalat, hogy olyan erőssé és kitartóvá váljon, mint ez a kivételes hal.
Koi által inspirált galériákban nem meglepő, hogy a koi tetoválások népszerűek azokon a helyeken, ahol a férfiasságot nagyra becsülik.
Így japánban a koi megjelenhet a fiatal férfiak alkarján vagy lábán.
Az életének későbbi szakaszában ehhez sárkány is társulhat, utalva a legendára, amikor a koi sárkánnyá változott a sárkány kapunál. A színezés, méret és különleges jelzések a fiatalember olyan tulajdonságait jelképezhetik, amelyre az élete során vágyik. Az egyéni dicsőség és nemzeti büszkeség jelképeként használják a fehér koit, amelynek a fején egyetlen piros folt van.
~Csaba~
Kapcsolódó képgaléria:
Koi tetoválás minták
|