| Címlapon júliusban: Lilla |
![]() - Szia Lilla! Már első ránézésre szimpatikus lány vagy :) Mit lehet tudni rólad? Nem nagyon szeretem az ilyen kérdéseket, mert elég sok mindent lehet tudni rólam ,de nem biztos hogy az mindenkit érdekel, ill.. mindenkivel megosztom:) Amúgy 22 éves végzős egyetemista vagyok aki imádja a tetoválásokat, imád rajzolni, bulizni, táncolni, modellkedni, utazni, imádja az állatokat... és egyéb hasonló, (szerintem) másoknak unalmasnak hangzó dolgokat amik még beleférnek ebbe a kérdésbe:)- Milyen tetoválásaid, piercingjeid vannak? Piercingem nincs és nem is szeretnék, tetoválásom viszont annál több: két achillesemen, derekamon, két oldalamon, csípőcsontomon, tarkómon, lapockáimon, két karomon. Egyenlőre a két karomat szeretném befejezni, hogy ne lássak már végre több szabad bőrfelületet, utána jöhet a hátam, majd a mellkasom. A többi meg még a jövő zenéje:) - Mikor került fel első mintád, vagy ékszered? Hogyan jött a folytatás? Már kisiskolás korom óta teljesen oda voltam a tetoválásokért, ezért a zsebpénzemből rendszeresen matricatetoválásokat vásároltam - a legnagyobb méretűeket persze:)és azokkal nyomtam teli magam szüleim és tanáraim legnagyobb örömére:) Mindig lenyűgözött, hogy a tetoválással az ember művészeti alkotássá tudja alakítani a testét. A családomból senkinek nincs tetoválása, így mindig furcsának tartották, a megszállotságomat irántuk. Úgy gondolták majd úgyis kinövöm, ehelyett idővel egyre nagyobb részét kezdték képezni az életemnek. 14 évesen került fel az első mintám, ami egy kis tündér volt a lapckámom. Amint az megvolt, rögtön tudtam, hogy még nagyon sok fogja követni:)- A mindennapi élet során találkozol negatív/pozitív megkülönböztetéssel tetoválásaid miatt? Az egyetemen jelent ez valamiféle hátrányt? A tetoválások miatt kapok jót is, rosszat is. A jónak örülök, a rossz nem érdekel. Az egyetemen eddig azért nem jelenett hátrányt mert nem mutogatom őket.. Szerintem amúgy jelentene, mert így sem kedvelnek a tanárok - tisztelet a kivételnek - úgyhogy inkább nem kockáztatok:) ![]() Interjú: Adrián
|
| MissFits |
Vá: Címlapon júliusban: Lilla
Jul 10 2008 07:01:01 ohh köszö köszi
|
#1732 |
| ambrus |
Vá: Címlapon júliusban: Lilla
Jul 10 2008 07:11:27 nagyon jó lett komolyan
|
#1733 |
| BarandiTattoo |
Vá: Címlapon júliusban: Lilla
Jul 13 2008 10:22:40 Sok sikert a suliban és hajrá tattoo tanulás
|
#1739 |
| Dalma |
Vá: Címlapon júliusban: Lilla
Jul 14 2008 11:16:38 Jó, hogy nálunk is vannak ilyen színes egyéniségek
|
#1751 |
| Tommy |
Vá: Címlapon júliusban: Lilla
Aug 12 2010 11:42:21 Gyönyörű, okos és vagány nő!!!!
|
#3480 |
Szólj hozzá a fórumban! (5 post)


Nem nagyon szeretem az ilyen kérdéseket, mert elég sok mindent lehet tudni rólam ,de nem biztos hogy az mindenkit érdekel, ill.. mindenkivel megosztom:) Amúgy 22 éves végzős egyetemista vagyok aki imádja a tetoválásokat, imád rajzolni, bulizni, táncolni, modellkedni, utazni, imádja az állatokat... és egyéb hasonló, (szerintem) másoknak unalmasnak hangzó dolgokat amik még beleférnek ebbe a kérdésbe:)
Már kisiskolás korom óta teljesen oda voltam a tetoválásokért, ezért a zsebpénzemből rendszeresen matricatetoválásokat vásároltam - a legnagyobb méretűeket persze:)és azokkal nyomtam teli magam szüleim és tanáraim legnagyobb örömére:) Mindig lenyűgözött, hogy a tetoválással az ember művészeti alkotássá tudja alakítani a testét. A családomból senkinek nincs tetoválása, így mindig furcsának tartották, a megszállotságomat irántuk. Úgy gondolták majd úgyis kinövöm, ehelyett idővel egyre nagyobb részét kezdték képezni az életemnek. 14 évesen került fel az első mintám, ami egy kis tündér volt a lapckámom. Amint az megvolt, rögtön tudtam, hogy még nagyon sok fogja követni:)
Ezt a stílust mostanában kezdtem nagyon megkedvelni, amióta Ticci divatbemutatókon modellkedem, a pin up-okért viszont már régóta oda vagyok:)
Igen, próbálkoztam már és el is fogadták a jelentkezésem, viszont a barátom szerint azok a lányok akik ilyen site-okra kiteszik magukat az egész világnak, azok mind ribancok, ami szerintem azért nem így van, de tiszteletben tartom és elfogadom az ő meglátását ezzel kapcsolatban, úgyhogy erről végülis letettem. Viszont ezt leszámítva nagyon szívesen vállalnék hasonló jellegű fotózásokat, csak Magyarországon sajnos ennek egyáltalán nincs kultúrája, ezért aztán lehetőség sem akad:(vagy csak én nem tudok róla?!








